A dán lánynak köszönhetően már tudjuk, hogy a filmben Eddie Redmayne által alakított Lili Elbe volt az egyik első transznemű nő, aki sikeres nemátalakító műtéten esett át. De azt vajon tudod, hogy ki volt az első magyar híresség, aki transzneműként élt?
Három éve lépett hatályba a 2020.évi XXX. törvény, amelynek az a bizonyos 33-as paragrafusa ellehetetlenítette, hogy a Magyarországon élő transznemű emberek a születési nemüket és nevüket megváltoztathassák. A törvény, amit a tiltakozások ellenére, a koronavírus-járvány miatti különleges jogrendet kihasználva fogadtak el, visszalépést jelent az LMBTQ emberek számára. Valószínűleg az első magyar transznemű híresség, Vay Sándor is azt gondolta: 200 évvel a halála után jobb lesz a transzok helyzete, mint az ő korában.
Vay Sándor pontosan úgy élt, ahogyan azt egy 19. századi gróftól el lehetett várni: vívott, lovagolt, verseket írt és hölgyek kezéért párbajozott. Csakhogy egy dologban különbözött a többi gróftól: Saroltaként született.
A Vay család az egyik legősibb főnemesi magyar család volt, főispánok, földesurak és grófok alkották a családfát. Vay László főispánnak négy gyermeke született, de közülük ketten rövidesen a születésük után elhunytak. A családi legenda szerint a főispán elsőszülött fia halála után fiú gyermeket szeretett volna, így felesége Sarolta születésekor eltitkolta a gyermek valódi nemét. Az apa abban a tudatban, hogy fiúgyermeke született, Saroltát tizenkét éves koráig fiúként nevelte és Sándornak szólította. Mikor tizenkét éves lett, fény derült a titokra, így apja egy drezdai leánynevelő intézetbe adta Saroltát, aki azonban nem találta a helyét a lányok között.
Az intézetből kikerülve továbbra is Sándorként élt, sokat utazott és felsőfokú tanulmányokat folytatott. Hamarosan írással kezdett foglalkozni, eleinte főleg verseket és prózát írt, majd áttért az újságírásra, tudósításra. Rendkívül termékeny és népszerű író volt, megélhetését is az írásból biztosította, mivel családja elszegényedett. Rövid ideig kávéimport-ügynökként is dolgozott, amit Krúdy Gyula is megemlített a Kérek egy feketét! - című írásában.
„A feketekávé szakértője, Vay Sándor (Sarolta) grófnő, aki férfiruhában, vasalt nadrágban és félrecsapott keménykalapban járta itt egykor a világot, a jó feketekávéról azt mondta: – Többet kell neki tudni, mint a bornak. Még a legzavarosabb embert is meg kell okosítani neki.”
Sándor élete során számos szerelmi ügybe is bonyolódott, első szerelme 13 éves korában egy angol lány volt, akinek nem árulta el születési nemét. Huszonévesen Hegyes Mari színésznő kezéért párbajozott, de a színésznő nem őt választotta. Nemsokára megismerkedett Eszéki Emmával, akit Ausztriába szöktetett, ahol egy álpap össze is adta őket. Emmával Pestre költöztek, hat évig voltak házasok, végül Sándor hűtlensége vetett véget a kapcsolatnak. A fiatal író beleszeretett Engelhardt Mária tanítónőbe, akivel levelezni kezdett. Az ártalmatlan levelezésekből hamarosan viszony lett és Sándor elhagyta Emmát új kedveséért. A gazdag családból származó Máriával is összeházasodtak, de ez a házasság is igen rövid életű volt. Sándor pénzt kért kölcsön felesége apjától, de átverte az apósát, aki ezért feljelentette. Sándor csalással került börtönbe, ahol a hatóságok előtt is lelepleződött születési neme.
A grófként élő grófnőről a nemzetközi sajtó is írt, hatalmas botrány lett Vay ügyéből. A börtönben Richard von Krafft-Ebing igazságügyi orvosszakértő, pszichiáter és szexológus vizsgálta meg Sándort, akiről Psychopathia Sexualis című kötetében azt írta: „Gondos nevelésben részesült, nagyobb utazásokat tett atyjával, természetesen mindenütt mint fiatal férfi, korán emancipálta magát, kávéházakba járt, sőt kétes hírű helyektől sem idegenkedett …gyakran részeg volt, kedvelte a férfisportot, igen ügyes vívó volt. Vonzódott színésznőkhöz vagy más egyedülálló, lehetőleg nem egészen fiatal nőkhöz.”
B*zizni vagy nem b*zizni? – Útmutató, mit és mit nem illik mondani, hogy ne légy egy tapló paraszt
2024.2.4 10:38
Szabadulása után továbbra is férfiként élt, 1918 májusában tüdőgyulladásban halt meg egy svájci szanatóriumban. Életéről és megpróbáltatásairól Vay börtönnaplóját és leveleit felhasználva, Rakovszky Zsuzsa VS címmel írt könyvet.
