Tizennégy éves kortól mindenki szabadon megváltoztathatja majd a nemét és a keresztnevét Németországban az úgynevezett önrendelkezési törvény tervezete szerint, amit szerdán fogadott el a német kormány.
A szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciójának javaslata szerint az önrendelkezési törvény váltja fel a transzneműek helyzetének szabályozására több mint negyven éve bevezetett törvényt, amit a legtöbb szakértő diszkriminatívnak és elavultnak tart. A szerdai kormányülésen a törvényhozás elé terjesztett tervezet legfőbb eleme, hogy egy egyszerű anyakönyvi hivatali eljárás révén.
14 éves kortól mindenki önállóan, szabadon határozhatja meg a nemét és a keresztnevét, méghozzá orvosi vizsgálat és pszichológusi szakvélemény nélkül.
Marco Buschmann szövetségi igazságügyi miniszter a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy sokaknak „talán furcsának tűnhet, mert nem része a mindennapi életüknek“, de a tudományos kutatások alapján régóta ismert, hogy „vannak emberek, akik nem azonosulnak a biológiai nemükkel“.
Kifejtette továbbá, hogy az állam a transzneműségre évtizedeken át betegségként hivatkozott, holott a szexuális önazonosság megteremtése a személyiség szabad kibontakoztatásának része, amit az államnak tiszteletben kell tartania. Hangsúlyozta, hogy a törvénynek „egyáltalán semmi köze“ a biológiai nem orvosi megváltoztatását célzó beavatkozásokhoz, amiket „szigorú előírások szabályoznak, különösen, ha kiskorúakról van szó, és német orvosok nem is végeznek ilyesmit.“
Mint mondja, a biológiai nem és a szexuális önazonosság közötti eltéréssel járó identitáskeresési folyamat egyes pártpolitikai indíttatású kijelentésekkel ellentétben „nem divatjelenség, nem móka és kacagás“, hanem súlyos konfliktusokat és hosszú ideig tartó belső vívódást jelent.
Az eljárást előzetesen, a lefolytatása előtt legalább három hónappal be kell jelenteni, újabb változtatást pedig legalább egy év elteltével lehet kezdeményezni.
Jogsértő a magyar transztörvény
Itthon nemhogy megkönnyítik, de egyenesen ellehetetlenítik a transzneműek helyzetét: a magyar országgyűlés 2020 májusában, a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet idején szavazta meg azt a salátatörvényt, aminek a 33. paragrafusa szól az anyakönyvben bejegyzett születési nem megváltoztathatatlanságáról: 2020 májusa óta kvázi nincs lehetőség a nem és a név jogi elismerésére. Megjegyezendő, hogy már a törvény elfogadása előtt évekkel sem hoztak döntéseket a beadott kérelmek ügyében, amivel súlyosan sérülnek a transz emberek alapvető jogai, és azóta is folyamatosan sebezhető és kiszolgáltatott helyzetben vannak.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy jogsértő a magyar transztörvény
2023.6.22 16:35
Mint ahogy azt mi is megírtuk, az Emberi Jogok Európai Bírósága még június végén arra jutott, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy nem biztosítja a transz emberek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét. Az egyezmény a jog hatékony gyakorlásához szükséges új intézkedéseket, jogszabályi keretet és jogorvoslati eljárásokat ír elő.
