Lassan kezdetét veszi az idei érettségi, és már javában zajlik az egyetemi felvételi, ami az előző évekhez képest sok új változást és bizonytalanságot hozott. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a változásokkal kapcsolatban.
Idén végeznek azok a diákok, akik már a 2020-as NAT alapján kezdték meg középfokú tanulmányaikat, ezért a követelményekkel változó, új érettségi vizsga idén debütál, ami nem kevés fejfájást okozhat a tanároknak és a diákoknak is. Ha ez nem lenne elég, az idei tanévtől még az egyetemi felvételi rendszert is gyökeresen átalakítják.
Ez a kétrészes cikksorozat azért jött létre, hogy némi segítséget tudjunk nyújtani nektek, ami által remélhetőleg könnyebben el tudtok majd igazodni ebben a végtelennek tűnő labirintusban. Az első részben az érettségivel, a második részben az egyetemi felvételivel fogunk foglalkozni.
A cikkeket nemcsak azoknak a diákoknak ajánljuk, akik most érettségiznek, hanem azoknak is, akik esetleg ősszel terveznek előrehozott vizsgát tenni, és még inkább azoknak, akiknek még van pár évük felkészülni a változásokra, amik egy jó darabig megint velünk lesznek.
Az első részben azt nézzük át, milyen változások vannak az érettségiben az idei évtől.
Magyar nyelv és irodalom – május 6.
Az eddig érvényben lévő és az idei tanévtől aktuális különbségek közül a középszintű magyar érettségi esetében a legszignifikánsabb a változás, amit rengeteg kritika is ért még a tervezet megjelenése idején.
Hogyan érdemes ápolni a baráti kapcsolatainkat a középiskola után? – 7 tipp, amivel könnyebb lesz időt szánni egymásra
4 nappal ezelőtt
Az új feladatsorok már sokkal kevésbé gyakorlatorientáltak, a szövegértés utáni részben már nem az érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás kapott helyett, hanem egy irodalmi feladatlap, ami a diák „tanulmányai alatt megszerzett irodalmi tájékozottságát méri” – ahogyan az a hivatalos dokumentumokban is szerepel. Nemcsak irodalmi személyekről, műnemekről és művelődéstörténeti korokról (például klasszicizmus) kérdezhetnek, hanem például versrészleteket is fel kell tudni ismerni.
A középszintű feladatsor másik nagyobb részében a műértelmező szövegértésnél is történtek változások. Már nem az összehasonlító verselemzés és egy szöveg (novella) elemzése közül tudnak választani a diákok, hanem vagy egy művet választanak, amit meghatározott kritériumok mentén fognak elemezni, vagy témakifejtő dolgozat/esszé írása mellett döntenek, ami viszont sokkal jobban épít a meglévő irodalmi-kulturális, lexikalitást preferáló tudásra.
Középszinten az első részre (ami a szövegértés és az irodalmi feladatlap) 90 perc áll majd rendelkezésre, és 40, illetve 20 pontot lehet rá kapni, a szövegalkotásra pedig 150 perc, amiért megint csak 40 pont jár majd, 30 a tartalmi részért, 10 pedig a nyelvi minőségért. Emelt szinten továbbra is te osztod be a saját időd, a rendelkezésre álló 240 percet.
Horoszkóp: Így tanulj hatékonyan a vizsgáidra a csillagjegyed szerint
2024.5.6 17:57
A szóbeli vizsga esetében nem történt érdemi változás, 20 irodalmi és 20 nyelvtani tételből kell majd húzni a diákoknak egyet-egyet, központilag csak témakörök vannak megadva, az egyes tételeket decentralizáltan a tanárok állítják össze közép szinten, bár ez már valószínűleg megtörtént a tavasz folyamán. Az emelt szintű szóbeli tételcímeit itt találod.
A szóbelin 50 pontot lehet kapni, amiből a tartalmi részért 40 pont jár (25 – irodalom, 15 – magyar nyelv), a nyelvi minőségért 10 pontot lehet bezsebelni. A magyar nyelv és irodalommal kapcsolatos, az idei évtől aktuális vizsgakövetelmények teljes dokumentumát itt érheted el.
Matematika – május 7.
A magyar után a legtöbb változás a középszintű matekérettségiben várható, nem a feladatsorok struktúrája szintjén, sokkal inkább a témakörök miatt: több új témakör került be, míg néhány réginek búcsút intettünk, de még az emelt szintről is lecsorgott egy-két topik, amire érdemes figyelni.
A feladatsorok, ahogyan eddig is, két részből fognak majd állni. Az elsőnél 2-3-4 pontos, rövidebb feladatokra kell majd választ adni, amiért összesen 30 pontot lehet bezsebelni – tudjátok, erre mondja mindig a matektanár, ha ezt jól megírjátok, már megvan a kettes. Ennek kitöltésére 45 perc áll majd rendelkezésre.
Innentől minden más lesz, és nem sokan örülnek neki – 2. rész: hogyan változik az egyetemi felvételi 2024-től?
2024.5.1 9:57
A második rész kétfelé oszlik, az A részben jellemzően három, egyenként 9-14 pontos feladat vár rátok, a B részben pedig három, egységesen 17 pontot érő feladat, amiből viszont csak kettőt kell majd kitöltenetek. Erre a részre 135 percetek lesz, amit saját affinitásotok szerint tudtok majd beosztani, összesen pedig 70 pontot tudtok gyűjteni, de fontos megjegyezni, hogy egyrészt sokkal komplexebb feladatokat kell majd megoldani, mint az első részben, másrészt egy-egy feladat több témakört is érinthet.
Az Oktatási Hivatal által kiadott dokumentumok alapján egyébként a témakörök szempontjából ezekre az arányokra lehet majd számítani:
- Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20%
- Számelmélet, algebra: 25%
- Függvények, az analízis elemei: 15%
- Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 25%
- Valószínűség-számítás, statisztika: 15%
A vizsga során pedig ezeket a segítségeket vehetitek igénybe, amit viszont magatoknak kell biztosítani: függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő.
Amennyiben valamilyen érthetetlen oknál fogva nem kívántok szóbelizni matematikából, akkor erősen ajánlott kettesre megírni az érettségit, aminek az alsó határa összesítve 25 százalék – kivéve ha emelteztek matekból, ugyanis ott a szóbeli egy kötelező huncutság. Viszont arra nagyon fontos figyelnetek – és ez minden érettségit érint –, hogy minden egyes vizsgarésznél (vagyis itt a matematika esetében mind a kettőnél) el kell érni a minimális 12 százalékot. Ha például az egyik vizsgarész 80 százalékos, viszont a másik csak 11 százalék, akkor az automatikusan bukásnak minősül, hiába sikerült jól az egyik vizsgarész.
Homeschooling: nem annyira káros az otthonról tanulás, de közben mégis
2024.3.21 18:48
Ami a középszintű érettségi változásait illeti, az kizárólag a témakörök esetében lesz érezhető az idei évtől. 2024-től már gazdasági számítások is bekerültek a középszintű érettségibe, ami a magyar érettségivel ellentétben nem hátra ugrik az időben 50+ évet, hanem sokkal gyakorlatiasabb és életszerűbb is, mint az eddigiek, bár könnyebbnek így sem ígérkezik.
Idén először előkerülhetnek a gyűjtőjáradék, a törlesztőrészlet, a megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségekkel, illetve azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok is, amiket leginkább a második vizsgarészbe, az összetett szövegértéréses feladatokba várhatunk majd.
Továbbá a középszinten érettségizők új, statisztikai fogalmakkal is találkozhatnak. Már nemcsak az átlagot, a szórást, az eloszlást, hanem a kvartiliseket is számon kérhetik idén, és szintén újdonság, hogy a tanulóknak nemcsak diagramról kell leolvasni az értékeket, hanem megfelelő diagramtípust is kell tudniuk választani.
Középszinten ezek az az új témakörök lehetnek az idei évtől:
- gyűjtőjáradék, törlesztőrészlet
- 10-es alapú számrendszer átváltása
- geometriai valószínűség
- az események összege, szorzata, komplementeresemény, független esemény, várható érték – a valószínűségszámítás keretein belül
Ami pedig kikerül a középszintről:
- trigonometrikus függvények ábrázolása (például szinusz, koszinusz)
- geometriából a magasság-befogó tétel, az oldalfelező merőlegesek és a belső szögfelező metszéspontjára vonatkozó anyagrész
- vektorok skaláris szorzata
- koordinátageometriából az egyenes egyenletét már csak meredekségéből és egy adott pontból kell tudni meghatározni
- a logaritmusos egyenletek
A matekérettségivel kapcsolatos vizsgaleírás és az elvárások itt találhatóak meg.
Amennyiben pedig érdekelnek a mintafeladatok nemcsak a matekkal, hanem mindegyik tárggyal kapcsolatban, azokat itt tudod átnézni – bár elég gyér a kínálat.
Történelem – május 8.
Hasonlóan a matematikához, a töri közép- és emelt szinten szintén nem strukturálisan, hanem a témakörök esetében változik csak minimálisan az új NAT miatt. Már nemcsak az emelt, hanem a középszinten is megjelenhet az Aranybulla és az amerikai függetlenségi háború topikja, az emelt témái között viszont idén már sem a francia abszolutizmus, sem a 18. századi nagyhatalmi küzdelmek nem szerepelnek, ahogyan az állampolgári ismeretek témakör is kikerült az érettségik közül, ugyanis az egy különálló érettségi tárggyá vált az idei évtől kezdve.
Miért élünk gyökeresen máshogy, mint a szüleink, és ez miért nem a mi hibánk? – Elmondjuk, mi a posztadoleszcencia jelensége
2023.10.14 9:03
A töriérettségi abban különbözik a matektól és a magyartól is, hogy középszinten kizárólag egy vizsgarész van, amire 180 percet fogtok kapni, az egyik felében rövidebb, többek között térbeli és időbeli tájékozottságot, szövegértelmezési és forráselemzési kompetenciákat igénylő feladatok lesznek, amikre összesen 50 pontot kaphattok, a másik felében pedig két esszét kell megírnotok, egy rövidet (100-130 szó) és egy hosszút (210-260 szó).
Arra viszont kiemelten érdemes figyelni, hogy a négy lehetséges esszétéma közül úgy válogassatok, hogy ha a rövid esszétek, ami az egyetemes történelemből kerül ki, 1849 előtti témakörből van, akkor a hosszú esszétémák közül – ami pedig a magyar történelemmel kapcsolatos – mindenképpen 1849 utánit válasszatok. Ahogyan ez fordítva is igaz. A második vizsgarészben szintén 50 pontot szerezhettek, és rajtatok áll, hogyan osztjátok be az időt. Történelematlaszt végig, mindkét részben használhattok.
Emelt szinten ehhez képest az a különbség, hogy ott már megint csak két része van az írásbelinek, 100 perc jut az ugyancsak 50 pontos rövidebb, egyszerűbb feladatokra – ebben a részben a középpel ellentétben nem is használhattok atlaszt –, majd ennek lejárta után egy megint 50 pontos rész következik, és 140 percetek lesz három esszé megírására. Ebből kettő a középhez hasonlóan működik, a harmadik pedig egy komplex, sokszor összehasonlító jellegű téma, ami több témakört is érint.
A szóbelik esetében a témaköröket, tételcímeket ugyancsak decentralizáltan, az egyes intézményekben állítják össze az OH által előre meghatározott paraméterek alapján, az emelt szintű témakörök pedig már elérhetőek itt.
Mind az emelt, mind pedig a középszinten 50-50 pontot lehet kapni majd a szóbelikre.
A részletes elvárásokat és kritériumokat a történelem érettségivel kapcsolatban itt találjátok.
Idegen nyelv – május 9-től
Bár az idegennyelvi érettségi keretei és követelményei nem változtak, egy-két hasznos információval azért talán szolgálhatunk.
Középszinten az írásbeli vizsgára 180 perc áll majd rendelkezésre és összesen 4 vizsgarésszel kell majd számolnotok. Ezek közül az első feladatlap a 60 perces olvasott szöveg értése, a második a nyelvhelyesség, a harmadik a hallott szöveg értése – utóbbi kettőre 30-30 perc jut –, míg a negyedik az íráskészség, amire úgyszintén kereken egy órátok lesz.
Túlélőkalauz egyetemistáknak: Íme 7+1 tanács a felsőoktatáshoz, hogy ne őrülj meg idő előtt
2023.9.18 18:04
Majdnem mindegyik feladatlapért 33 pont jár, ez alól a 18 pontos nyelvhelyesség a kivétel, így az írásbelin 117 pontot tudtok összegyűjteni, amit a 33 pont szóbeli követ majd.
Emelt szinten a teljes érettségi 240 perc plusz hosszabbítás, ugyanis itt nem egy írásbeli vizsga van feladatlapokkal, hanem összesen 4 külön írásbeli vizsga – bár ennek az adminisztráción kívül az égvilágon semmi jelentősége sincsen –, és a felénél egy kötelező 15 perces szünet van beiktatva. Az első, az olvasott szöveg értése 70 perc, a második a nyelvhelyesség, ami 50 perc, a harmadik a hallott szöveg értése, ami 30 perc, a negyedik pedig az íráskészség, ami 90 perces.
Mindegyik vizsga 30 pontot ér, összesen 120-at, ezt egészíti ki majd a 20 perces szóbeli ugyancsak 30 pontért. Szótárat kizárólag az íráskészségnél tudtok majd használni mind az emelt, mind a közép esetében, amiről nektek kell gondoskodnotok. A idegen nyelvi vizsgákkal kapcsolatos követelmények teljes dokumentumát itt keressétek.
Most természetesen csak azokat az érettségiket szedtük össze, amik mindenkit érintenek, a többi (például természettudományos) vizsga részletes leírását és az elvárt kompetenciákat itt találjátok majd meg. Minden további – nagyjából – hasznos információt pedig itt.
Százalékok és jegyek
Így alakulnak majd a pontos százalékok és jegyek a közép-, illetve emelt szintű érettségi vizsgákon:
Középszint
| Az érettségin elért százalék | Az arra adható jegy |
| 80-100% | 5 – jeles |
| 60-79% | 4 – jó |
| 40-59% | 3 – közepes |
25-39% | 2 – elégséges |
0-24% | 1 – elégtelen |
Emelt szint
| Az érettségin elért százalék | Az arra adható jegy |
| 60-100% | 5 – jeles |
| 47-59% | 4 – jó |
| 33-46% | 3 – közepes |
| 25-32% | 2 – elégséges |
| 0-24% | 1 – elégtelen |
A cikksorozat következő részében az egyetemi felvételi változásaival foglalkozunk majd.
