Négy magyar fiatal projektterve nyerte el a New European Bauhaus Prizes egyik díját Brüsszelben. Szerintük egy megfizethető, kollektív tulajdonban lévő és közösségi működésen alapuló kollégium alternatív megoldást jelenthet a lakhatási válságban.
Az albérletárak folyamatosan emelkednek, az olcsó kollégiumi férőhelyek száma véges, saját ingatlanról szinte már álmodni sem merünk. A lakhatási válság hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük. Csűrök Adél, Jakabos Júlia, Nagy Orsolya és Úr Eszter Kollektív tulajdon a közösségekért című, a New European Bauhaus díját elnyerő projektje egy közösségi tulajdonban lévő, multifunkcionális épület létrehozásával jelentene alternatív megoldást a lakhatási kihívásokra. Az Európai Bizottság által, Brüsszelben megrendezett Új Európai Bauhaus Fesztivál célja a környezetileg és társadalmilag is fenntartható épített környezet népszerűsítése.
A fesztivál során kiosztott New European Bauhaus díjakkal innovatív és fenntartható európai projekteket jutalmaznak. A díjnyertes magyar projekt megvalósulása esetén egy olyan épület jönne létre Budapesten, amely egyszerre kínál megfizethető lakhatást az ott élőknek és ad helyet (civil) szervezeteknek és kulturális programoknak. A projektről, a fiatalokat érintő lakhatási kihívásokról és az alternatív megoldások jelentőségéről Csűrök Adéllal beszélgettünk.
A Kollektív tulajdon a közösségekért projekt lényege, hogy egy közösségi tulajdonban lévő, multifunkcionális épületet hozzatok létre. Mi mindennek adna helyet egy ilyen tér és hogyan nézne ki ez a gyakorlatban?
A projekt során szeretnénk a józsefvárosi Ganz-telepen, egy jelenleg üresen álló, négy szintes épületet átalakítani úgy, hogy az különböző, szolidáris gazdasághoz és megfizethetőséghez kapcsolódó funkciókat tudjon ellátni. A tervek szerint létrehoznánk egy olyan szintet, ahol egy kollégium van, és egy olyan szintet, ahol megfizethető lakhatást biztosítanánk fiataloknak, vagy bárkinek, akinek szüksége van rá. Lenne az épületnek egy része, ahol civil szervezetek kapnának helyet, illetve művészek vagy kulturális iparban dolgozók, akiknek műhelyre vagy próbateremre van szüksége.
Blockout 2024: A Met-gála véget vetett a celebkultusznak, miért tiltják le most milliók az influenszereket?
tegnap 17:34 -kor
Emellett még azt is szeretnénk, hogyha raktározási funkciója is lenne a helynek, amit szintén civil szervezetek, szövetkezetek tudnának kihasználni. Az épületet a Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért (SZaKI) üzemeltetné, de alapvetően közösségi tulajdonban lenne, ami hosszú távon biztosítaná a megfizethetőséget meg persze azt is, hogy a közösség céljai megvalósuljanak.
Mi hívta életre ezt a projektet? Miért döntöttetek úgy, hogy belevágtok?
Az egész projekt onnan indult, hogy a Társadalomelméleti Kollégium (TEK) több mint hat éve lakhatást keres magának. A TEK egy szakkollégium, ami kritikai társadalomelméletekkel foglalkozik. A szakkoli életében mindig nagyon fontos volt az alulról szerveződés és az is, hogy megfizethető lakhatást tudjon biztosítani egyetemisták számára. A jelenlegi épületben ez nem valósul meg és egyre égetőbbé vált, hogy legyen egy megfelelő helye a TEK-nek, ahol együtt lakhatnak a tagok, ahol vannak közösségi terek, és amit az ott lakók közösen alakíthatnak ki. Az állami kollégiumokon kívül kevés olyan hely van, ahol a fiatalok olcsón tudnának lakni.
Azt gondoltuk, hogy a TEK-nek nagyon fontos lenne egy saját hely megtalálása és ha ez sikerül, akkor ezzel a tudással más fiataloknak is lehetne segíteni. Innen indult el egy közös gondolkodás a TEK tagjai és a SZaKI között, amiből aztán a Kollektív tulajdon a közösségekért projekt is megszületett. A SZaKI-nak a lakóingatlanok fejlesztésén túl az is célja, hogy közösségi tereket, közösségi irodákat is fejlesszen közösségi alapon. Amikor megtaláltuk ezt a nagyobb épületet a Ganz-telepen, sokat ötleteltünk és végiggondoltuk, hogy mik azok a funkciók, amikre könnyen lehetne találni résztvevő szervezeteket. Ezekből az igényekből és partnerekből alakult ki végül a mostani elképzelés.
Rengeteg különböző funkciót szeretnétek egy épületben. Miért ilyen komplex térben gondolkodtatok?
Eredetileg tényleg csak egy kollégiumnak megfelelő méretű helyet kerestünk, de hamar világossá vált, hogy azok az épületek, amik szóba jöhetnek egy kolinak vagy túl kicsik, vagy túl nagyok. Gazdaságilag is sokkal jobban megéri, ha több funkciót lát el egy épület. Azt tapasztaljuk, hogy sok civil szervezet keres irodát, teret, ahol tudnak dolgozni, de piaci alapon nem mindig van lehetőségük kibérelni egy helyet.
Hogyan élősködik a patriarchátus és a kapitalizmus a nők testén? – Szubjektív vallomás a női létről a későkapitalizmusban
3 nappal ezelőtt
Úgy gondoltuk, hogy ez egy jó lehetőség lenne arra, hogy helyet biztosítsunk szervezeteknek, az épületben lakók pedig megismerkedhetnének egymással és az ott dolgozókkal, ami pedig löketet adhat közös projekteknek, cselekvésnek is. Ez az egész közösségi és kulturális funkcióval is kiegészül, úgy láttuk, hogy a művészeknek is fontos, hogy együtt tudjanak működni egymással és egy olyan térben legyenek, ami nemcsak helyet, de közösséget is biztosít.
Mi alapján választottatok lokációt? Miért pont a Ganz-telep?
Fontosnak tartottuk, hogy ez egy olyan projekt legyen, ami megfizethető tud maradni, de egyben az is nélkülözhetetlen volt, hogy meg lehessen valósítani Budapesten belül. Itthon és Európa szerte a nagyvárosokban olyan rozsdaövezetek vannak, ahol régi ipari épületek üresen állnak, kihasználatlanul. Ez az épület, amit mi találtunk szintén ilyen. Tök jó a szerkezete, könnyen átalakítható, de évek óta üresen áll. Ez a projekt azért is úttörő, mert megmutatja, hogy a barnamezős, korábban ipari célra használt területen megvalósuló beruházásoknál, a lakhatási célú ingatlanok kialakítása is lehetséges.
Ezek olyan funkcióváltó ingatlanfejlesztések, amelyek a lakhatási válságra viszonylag olcsó, alternatív megoldást jelenthetnének. Nem kell új házat építeni, fel lehet újítani valamit, ami már létezik. A konkrét helyet azért találtuk meg, mert a szintén közösségi tulajdonban lévő Kazán Közösségi Ház és Gólya Presszó is a Ganz-telep egy másik részén van. Így volt valamennyi rálátásunk arra, hogy milyen lehetőségek vannak ezen a területen.
Most a New European Bauhaus kapcsán hallanak sokan a projektről. Mit jelent számotokra, hogy elnyertétek a NEB díját?
Ez a díj láthatóságot és presztízst ad, sokan, akik eddig nem ismerték a projektet most látják, hogy érdemes ezzel foglalkozni. Szeretnénk, ha minél többen támogatnának minket és ebben segít, ha az emberek látják, hogy az EU is értékelte a projektet. Szakmai kapcsolatokat is megnyit ez a díj, akár az EU-n belül. A 15.000 eurós összeg, amit elnyertünk lehetővé teszi, hogy a következő egy évben minél többen tudjunk dolgozni a projekten. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni a megvalósítást.
Milyen hatása lenne a projektnek, ha valóban megvalósul?
Nyilván sok embert érintenek közvetlenül, azokat akik ott laknak vagy dolgoznak. Nekik tapasztalatuk lesz abban, hogy hogyan lehet létrehozni egy ilyen közösségi alapon működő, szolidáris, fenntartható épületet. Ha egyre többen látják, hogy ez egy működő és pénzügyileg is fenntartható modell, akkor azok, akik ugyanazokkal a problémákkal, lakhatási kihívásokkal küzdenek, mint mi, majd elkezdenek hasonló projekteken dolgozni. Abban is bízom, hogy a szélesebb társadalom is nagyobb támogatást nyújt majd az ilyen projekteknek és hosszútávon talán másolható modell lesz az, amit mi létrehozunk.
Ha szeretnél többet megtudni a projektről, itt tudsz utánaolvasni.
